Author: Sovereign Monk | Original Date: 01/11/22 | Translated by: Arpad Muranyi
A Bitcoin egy elektronikus fizetési hálózat, amely közvetlen felhasználók közötti (peer-to-peer) tranzakciókat tesz lehetővé, központi bank vagy más központi szereplő nélkül. Az értékcsere közvetítők nélkül, közvetlenül a felhasználók között történik. A Bitcoin egy szoftver (számítógépes program), amely a világ legkülönbözőbb pontjain lévő számítógépeken fut, ezáltal valóban decentralizált marad. Ezen számítógépek mindegyike ugyanazt a szoftvert futtatja, és egy hatalmas hálózatot alkotnak, egymással kommunikálva és információt megosztva. Bárki, bárhol dönthet úgy, hogy futtatja ezt a szoftvert és részt vesz a hálózat működtetésében.
A Bitcoint Satoshi Nakamoto találta fel 2008-ban. Az ő személye (vagy személyük) ismeretlen, mivel privát szféráját megőrizve a Satoshi Nakamoto álnevet használta arra, hogy programozók ezreivel lépjen kapcsolatba az interneten. Satoshi egy "fehér könyv" elnevezésű dokumentumot tett közzé 2008. október 31-én, amelyben kifejtette és éles megvilágításba helyezte a Bitcoin felépítését. A Bitcoin egy nyílt és átlátható elosztott főkönyvet használ az összes tranzakció nyilvántartásához. A tranzakciókat bárki megtekintheti, ellenőrizheti és követheti a "Block Explorer" nevű egyszerű eszközzel.
A főkönyv 2009. január 3-án indult, amikor Satoshi közzétette a szoftvert, és kibányászta a lánc első blokkját, a "Genezis blokkot". Satoshi köztudottan "időlánc"-ként emlegette, mivel egy adott pillanatban tárolt/felvett rekordok egymás utáni láncolatáról van szó.
A genezis blokkba egy beágyazott szöveg található "a Times 2009. január 3-i számában a kancellár a bankok második mentőcsomagjának küszöbén", amely a bankok hírhedt kormányzati mentőcsomagjára utal, melyet a 2008-as pénzügyi világválság során alkalmaztak.
A Bitcoin készletének felső határa 21 millió, ami az időlánccal ellenőrizhető, senki sem képes megváltoztatni, ez kőbe (kódba) van vésve. Minden felhasználónak van egy kulcskészlete, amely hozzáférést biztosít az érméihez. 1 bitcoin 100 millió részegységre osztható, amit szatosinak (illetve szatnak) nevezünk. A hálózat használatának növekedésével minden egyes bitcoin egyre több értéket tud és fog tárolni és közvetíteni, így válva generációk értéktárolójává.
De tulajdonképpen mit is old meg a Bitcoin?
A hagyományos pénzügyi rendszer központi szervekbe - állami- és magánbankokba, központi bankokba, kormányokba stb. - vetett bizalomra épül, ami korrupciónak van kitéve. A központi intézmények politikai és társadalmi érdekek alapján megváltoztathatják a pénzügyi rendszer szabályait, mint ahogy már meg is változtatták azokat, hogy saját maguknak kedvezzenek. Satoshi egy olyan kóddal állt elő, amelyet több millió/milliárd ember oszthat meg anélkül, hogy valaha is meg kellene bízniuk egymásban. A kód szabályai konszenzuson alapulnak. Nincs olyan központi szereplő, aki képes lenne befolyásolni vagy megváltoztatni a kódot, és egyetlen résztvevő által birtokolt bitcoin mennyisége sincs hatással az ő azon befolyásának mértékére, amit a hálózatra tud gyakorolni. A konszenzust az elosztott (bárki által üzemeltethető) számítógépek hálózata határozza meg, melyek nem bíznak egymásban. Egymás kódjának és főkönyvének minden egyes részét összevetik a sajátjukkal.
A hagyományos valuta alapvető problémája az a bizalom, ami működéséhez szükséges. A központi bank abba vetett bizalmat igényel, hogy nem értékteleníti el a valutát, míg a fiat valuták története tele van e bizalommal való visszaéléssel.
-Satoshi Nakamoto
Egy másik dolog, amit a Bitcoin megoldott, az a "dupla költés" problémája. Már korábban is lehetett virtuális valutával tranzakciókat továbbítani az interneten keresztül, de az volt a probléma, hogy egymásnak ellentmondó tranzakciókat lehetett beilleszteni a számítógépek hálózatába. Mivel a kód könnyen másolható, a rekordokat vagy egy digitális érmét több milliószor lehetett másolni, és mindezeket a milliókat el lehetett költeni anélkül, hogy a rendszerben bármiféle ellenőrzés lett volna. Létrehozhatnál két külön tranzakciót, amelyek ugyanazt a digitális érmét költik el, és mindkét tranzakciót egyszerre küldhetnéd be a hálózatba. Tehát amikor egy központi ellenőrzési pont nélküli elektronikus fizetési rendszert hozunk létre, akkor az a probléma, hogy meg kell állapítanunk, melyik tranzakció volt az "első", és ez nehezen megoldható, ha egy egymástól függetlenül működő számítógép-hálózatról van szó. Némely számítógép az egyik tranzakciót kapja meg először, némely pedig egy másikat. A Bitcoin ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a csomópontokat arra kényszeríti, hogy az összes beérkezett tranzakciót a "memóriában" (mempool) tartsák, mielőtt egy fájlba írnák őket. Ezután 10 perces időközönként a hálózat egy véletlenszerűen kiválasztott csomópontja a memóriájából a tranzakciókat a fájlba írja.
- A hálózatban való részvételhez az - ingyenes és nyílt forráskódú - bitcoin szoftver letöltése és futtatása szükséges. A program a futtatás során csatlakozik a hálózat többi számítógépéhez, és lekér egy megosztott állományt, amely az összes tranzakciót tartalmazó nyilvántartást tartalmazza. A szinkronizálást követően az időlánc (blokklánc) teljes másolatával rendelkezel, és ellenőrizheted az egyes tranzakciókat - hogy követik-e a konszenzus szabályait vagy sem, hogy honnan származnak stb. Nagyjából 10 perces időközönként a hálózat egy véletlenszerűen kiválasztott számítógépe (csomópontja) hozzáfűzi a blokklánchoz az általa kapott legfrissebb tranzakciókat, és megosztja a frissítéseket a hálózat összes többi tagjával.
- A hálózat használatához egy bitcoin tárca szoftver letöltése és futatása szükséges, amely létrehoz egy - a tárca azonosítását végző - egyedi kulcskészletet, és a kulcsok által előállított címekre lehet bitcoint fogadni. Bitcoin fogadásához a tárca közvetlenül a hálózattal fog kapcsolatba lépni.
- A kulcskészlet úgy működik, mint a számlaszámod és a jelszavad. Ha bitcoint akarsz fogadni, akkor a címet vagy más néven a nyilvános kulcsot kell megadnod annak, aki bitcoint akar küldeni neked. A nyilvános kulcs segít abban, hogy a bejövő tranzakciót elküldjék a tárcádba, majd ott tárold a fogadott bitcoint. Ahhoz hogy költeni, használni vagy küldeni tudd a bitcoinod, szükséged van a privát kulcsra. Ez úgy működik, mint egy feloldó jelszó vagy kulcs a zárt tárcádhoz. Bitcoin fogadásához nem kell megosztanod a privát kulcsodat, mivel bárki, aki hozzáfér a privát kulcsodhoz, elköltheti a bitcoinodat, vagy kiutalhatja a tárcádból. Amikor fel akarod oldani a nyilvános kulcsodhoz rendelt bitcoint, a privát kulcsoddal létrehozol egy úgynevezett digitális aláírást. Ez a digitális aláírás bizonyítja, hogy a nyilvános kulcs tulajdonosa te vagy (és ezért feloldhatod a bitcoint) anélkül, hogy felfednéd a privát kulcsodat.
Fontos megjegyezni, hogy a pénztárcák valójában sosem tárolnak bitcoint, csak egy aláíró eszközként működnek, amely a hálózattal interakcióba lépve igazolja a tulajdonában lévő “érmék” tulajdonjogát. A bitcoin valójában soha nem hagyja el a blokkláncot, ugyanakkor az általad birtokolt bitcoint kizárólag a te kulcsoddal lehet elkölteni/felhasználni/elküldeni. Ha ez a privát kulcs (jelszó) elveszik, magadat beleértve senki sem tudja visszaszerezni ezeket az “érméket”. A Bitcoin esetében nincs ügyfélszolgálat.
Új tranzakciók a nyílt főkönyvhöz való hozzáadásához a bitcoin a munka bizonyíték (proof-of-work) eljárást alkalmazza, amire bányászatként szokás hivatkozni. Hogyan működik a bányászat? Minden egyes csomópont (számítógép) eltárolja a hálózat minden további csomópontjáról (számítógépéről) származó legfrissebb tranzakciókat. Ez lehetővé teszi a megosztott állomány konzisztens, korrumpálhatatlan nyilvántartását. Bármelyik csomópont (számítógép) megpróbálhatja kibányászni a tranzakciók következő csoportját, vagyis hozzáadni a főkönyvhöz a következő tranzakciókat. A csomópontok összegyűjtik a tranzakciókat a memóriakészletből (mempool) egy blokknak nevezett egységbe, majd számítási kapacitás felhasználásával megpróbálja ezt a tranzakció blokkot hozzáadni a blokklánchoz. A tranzakciók láncába pontosan illeszkedő blokk létrehozása érdekében a hálózatban résztvevő minden egyes csomópont matematikai műveletek trillióit végzi el, hogy megtalálja a pontosan illeszkedő véletlen számot. Ez egy olyan folyamat, mely során meg kell tippeli a helyes véletlenszámot (matematikai megoldást), és az a számítógép, amelyik ezt először végzi el, az megkapja a blokk jutalmat (azaz a folyamat során keletkező új bitcoinokat), valamint a blokkban szereplő összes tranzakció díját. Ezek a csomópontok (számítógépek) dönthetnek úgy is, hogy nem vesznek részt a jutalomért folyó versenyben - ami maga a bányászat -, és inkább csak egy hitelesítő csomópontot működtetnek, amely hálózati részvétele során a tranzakciók hitelesítését végzi, továbbá ellenőrzi a kódot és nem utolsó sorban biztosítja a hálózat decentralizáltságát.
A számítógépeknek fáradhatatlanul kell dolgozniuk és egymással versenyezniük, ami fokozza a helyes blokk megtalálásának nehézségét, ezt nevezik nehézség-igazításnak. Ahogy egyre több és több számítógép csatlakozik, a kód automatikusan fokozza a blokk megtalálásának nehézségét a hálózat teljes számítási kapacitása függvényében.
A Bitcoin hálózat illetve szoftver kódját több mint 600 aktívan dolgozó személy munkája révén időről időre frissítik, a kódváltozásokat pedig a felhasználók és a csomópontok üzemeltetői hagyják jóvá és fogadják el azáltal, hogy a frissített kód használata mellett döntenek. A bitcoin "nyílt forráskódú" kód, ami azt jelenti, hogy bárki megtekintheti és hozzájárulhat. Nem áll mögötte semmilyen központi szervezet.
Összefoglalva a Bitcoin egy olyan megosztott számítógépes hálózat, amely egy számítógépes programon keresztül egy biztonságos fájlt oszt meg. Ez a biztonságos, megosztott fájl rögzíti a hálózat összes tranzakcióját, kölcsönhatásba lépve az összes személyes tárcával, miközben közvetlenül a felhasználók között, mindenféle közvetítő nélkül működik.
A Bitcoin hálózat 2009 januárja óta megszakítás nélkül működik, 99,9873%-os üzemidővel, és kimaradások kizárólag a megjelenés első éveiben fordultak elő. Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer átlagosan több mint 55-60%-os kimaradást mutat fel.
Satoshi Nakamoto Bitcoin tanulmánya:
Bitcoin kód:
https://github.com/bitcoin/bitcoin/?ref=europeanbitcoiners.com