Author: Sovereign Monk | Original Date: 01/11/22 | Translated by: Arpad Muranyi
A Bitcoin közismerten egy megbízható digitális fizetési mechanizmus felé vezeti az emberiséget, de milyen problémákra kínál megoldást a bitcoin? Sokféle pénzügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémát old (meg) a bitcoin. Nézzünk meg közülük néhányat:
I. A dupla költés problémája
A dupla költés problémája a digitális tartalmak duplikálásának szabályozásával és megakadályozásával kapcsolatos nehézségeket írja le, különösen a digitális pénz tekintetében. A hagyományos pénzügyi rendszerek úgy oldják meg ezt a problémát, hogy megbízható harmadik feleket, például bankokat és fizetési rendszereket alkalmaznak, és a kormányokra hagyatkoznak a tekintetben, hogy azok biztosítsák a megbízott harmadik felek megbízhatóságát. A Bitcoint számos digitális valuta kísérlet előzte meg, de egyik sem volt képes megoldani a megbízott autoritás nélküli dupla költés problémáját. Satoshi Nakamoto ezt a megbízott autoritást jelölte meg a Bitcoin minden egyes elődjének kritikus hiányosságaként. A Bitcoin egyik legnagyobb újítását a dupla költés problémájának bizalom nélküli megoldása képezte.
A Bitcoin egy elosztott főkönyvet használ a hálózaton belüli összes tranzakció rögzítésére. Ez a főkönyv egy blokklánc, egy nagy adatbázis formájában jelenik meg. Ez az adatbázis tranzakciók időbélyeggel ellátott kötegeiből, úgynevezett blokkokból áll.
A blokklánc egy elosztott főkönyv, amelyet a világ több tízezer számítógépe, az úgynevezett csomópontok egymástól függetlenül tárolnak. Minden csomópont tárolja a tranzakciók teljes történetét, és az összes csomópont együttműködve frissíti egymást az új tranzakciókkal és blokkokkal, ahogy azok keletkeznek.
A csomópontok tetszés szerint elhagyhatják a hálózatot, és újra csatlakozhatnak hozzá, elfogadva a leghosszabb proof-of-work láncot annak bizonyítékaként, hogy mi történt, amíg távol voltak.- Satoshi Nakamoto
Mivel minden csomópont egymástól függetlenül tárolja saját példányát a blokkláncról, a csomópontoknak meg kell találniuk a módját, hogy megállapodjanak a blokklánc érvényes állapotáról és minden egyes bitcoin tulajdonjogáról. A Bitcoin hálózat szabályai objektív módszert jelölnek ki a blokklánc érvényes példányának meghatározására.
Mivel minden egyes csomópont a Bitcoin tranzakciók teljes előzményeit tárolja, ellenőrizni tudják, hogy egyetlen érmét sem költöttek el duplán, és hogy minden érme a Bitcoin kibocsátási ütemtervének megfelelően került forgalomba. A csomópontokat működtető felhasználók anélkül tudják igazolni saját bitcoinjuk tulajdonjogát, hogy harmadik félre hagyatkoznának.
A blokklánc blokkokból áll, és minden egyes blokk időbélyeggel van ellátva. Így a blokkok szigorúan lineárisan és időrendben követik egymást. Abban az esetben, ha két tranzakció ugyanazt a bitcoint próbálja duplán elkölteni, ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy minden csomópont objektíven eldöntse, hogy a két tranzakció közül melyik érvényes. A hagyományos fizetési rendszerekkel ellentétben a Bitcoin hálózaton nem lehet vitát indítani arról, hogy melyik tranzakció érvényes és melyik nem. Ezért nincs szükség hatóságok vagy megbízott döntőbírók bevonására viták rendezéséhez.
Ha egy tranzakció bekerült a blokklánc egy blokkjába, akkor objektíve érvényes. A Bitcoin hálózat összes csomópontja el fog utasítani minden olyan jövőbeli tranzakciót, amely megpróbálja kétszer elkölteni ugyanazt a bitcoint.
A Bitcoin tranzakciók véglegesnek és megváltoztathatatlannak minősülnek, amint kiegyenlítésre kerültek. Ugyanakkor egy Bitcoin tranzakció nem válik megváltoztathatatlanná közvetlenül a hálózatba való beküldését követően. Elsőként hozzáadják a mempoolhoz, a függőben lévő tranzakciók listájához. Amint egy tranzakciót hozzáadnak egy blokkhoz, az "megerősítettnek" minősül. Minden egyes blokk, amely a tranzakciót tartalmazó blokkot követi, az adott tranzakció megerősítésének számít. Bár egy bitcoin tranzakció hivatalosnak számít, ha egyetlen megerősítéssel rendelkezik, általában csak akkor tekinthető véglegesnek, ha hat vagy több megerősítést nyert.
A legtöbb Bitcoin felhasználó hat megerősítésre vár, mert a legutóbbi blokk eltávolítható a blokkláncból, amennyiben az már nem része a leghosszabb láncnak. Ebben az esetben az eltávolított blokkban - úgynevezett elárvult blokkban - szereplő összes tranzakció visszakerül a mempoolba, és újra megerősítésre kell várniuk. Ezt átszervezésnek hívják, és ritkán fordul elő. Az átszervezések feleleveníthetik a dupla költés problémáját. Képzeljük el például, hogy Alice létrehoz egy tranzakciót, amelyben küld Bobnak 1 BTC-t. Miközben ez a tranzakció a megerősítésre vár a mempoolban, Alice létrehoz egy másik tranzakciót, amelyben ugyanazt az 1 BTC-t küldi Charlie-nak. Alice Bobnak küldött tranzakciója ekkor bekerül egy blokkba. Azonban véletlenül vagy Alice rosszindulatú szándéka következtében egy másik bányász rövid időn belül két blokkot bányászik, melyek közül az egyik tartalmazza Alice Charlie-nak küldött tranzakcióját. Bob tranzakciója nem kapna megerősítést, Charlie tranzakciója pedig igen.
Az átszervezések okozta kockázatok elkerülése érdekében a bitcoin felhasználók általában 2-6 megerősítést várnak, mielőtt véglegesnek tekintenek egy tranzakciót. Rendkívül csekély annak a valószínűsége, hogy a Bitcoin blokkláncából hat blokkot átszervezzenek. A fenti példában, ha Bob hat megerősítést várt volna, akkor látta volna, ahogy a tranzakciója megérkezik, majd rövidesen visszavonásra kerül. Így bizonyosan tudhatta volna, hogy Alice még nem fizetett neki.
II. Az elektronikus fizetések visszafordíthatósága
A bitcoin felfedezője, Satoshi Nakamoto szerint az online kereskedelem szinte kizárólag a pénzintézetekre támaszkodik, amelyek megbízott közvetítőként működnek közre az elektronikus fizetések feldolgozásában. Ennek eredményeként a teljesen visszafordíthatatlan tranzakciók biztosítása nem lehetséges. Ez teret ad az olyan visszaéléseknek, mint a csalás és a lopás, ami hatalmas veszteségekkel jár.
Ez az egyik olyan probléma, amelyet a bitcoin hivatott megoldani. A bizalmon alapuló fiat valutaváltásokkal ellentétben a bitcoin átutalások kriptográfiai bizonyítékon alapulnak. A Bitcoin hálózat a "proof-of-work" eljárást alkalmazza a tranzakciók - harmadik fél közreműködése nélküli - biztonságossá tételére és érvényesítésére. A bitcoin pénzügyi tranzakciókban való használata megvédi az eladókat és a vevőket a csalásokkal szemben, mivel egyetlen harmadik fél sem tudja akarva vagy akaratlanul visszafordítani a kifizetéseket.
A blokklánc technológia többet tesz, mint pusztán a fizetések biztosítása és érvényesítése. Egy megosztott digitális főkönyvet is vezet az összes tranzakciós adattal, ami nagyon megnehezíti a felhasználók és az illetéktelen felek számára a tranzakciók manipulálását. Még ha a hálózatban zavarok is jelentkeznek, az nem okoz következetlenséget a digitális főkönyvben, következésképpen az elektronikus tranzakciók visszafordítása lehetetlen.
Ha megpróbálják megváltoztatni a főkönyvet, az egész hálózat elutasítja a másolatot, mivel az nem egyezne meg a hálózat többi csomópontja által megosztott adatokkal. Ez lehetetlenné teszi a bitcoin hamisítását.
III. Infláció
A Bitcoin készlete nem haladhatja meg a 21 milliót, ami azt jelenti, hogy mindig csak ennyi bitcoin lesz forgalomban. A bányászok eddig már körülbelül 18 millió bitcoint állítottak elő, így már csak 3 millió bitcoin hiányzik. Mivel a szabad piaci viszonyok általában a kereslet és a kínálat alapján ingadoznak, a növekvő kereslet egy olyan korlátozott készletű eszköz iránt, mint a bitcoin, kétségtelenül felfelé hajtaná az árfolyamát.
A bitcoin bányászati folyamata is hozzájárul a szűkösségéhez. A bitcoin megjelenésének első négy évében a bányászok 50 BTC-t kaptak. Ez a keret 2012-ben a felére csökkent, és a továbbiakban is négyévente a felére csökken. A legutóbbi felezés 2020-ban volt, amit követően a bitcoin bányászok 6,25 BTC-t kapnak. Ez azt jelenti, hogy a 21 millió bitcoinos felső határ elérése 2140-ben esedékes. A felezés következtében a bitcoin szűkössége egyre fokozódik, ezáltal a rendelkezésre álló készlet értéke nő.
A Bitcoin korlátozott kínálata és felezése hosszú távú értéknövekedési rendszert eredményez, ami segít kordában tartani az inflációt.
IV. A pénzügyi tranzakciók átláthatósága és elszámoltathatósága
A Bitcoin alapjául szolgáló blokklánc technológia az összes pénzügyi tranzakció esetében nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosít. Nyilvános digitális főkönyvet vezet a felhasználók összes adatával, beleértve a tranzakciók nyilvántartását is, amelyhez az interneten keresztül bármikor hozzáférhetnek. A Bitcoin hálózat abban az esetben is rögzíti az adatokat a főkönyvben, ha a különböző tranzakciókhoz több kulcspárt alkalmaznak.
A blokklánc biztosítja, hogy minden egyes bitcoin tranzakció nyilvános, nyomon követhető és állandó jelleggel titkosított legyen a Bitcoin hálózaton. A bitcoin átláthatósága és elszámoltathatósága az egyik oka annak, hogy az olyan jó hírű platformok, mint a "Bitcoin Revolution", továbbra is vonzzák a kereskedőket és befektetőket a világ minden tájáról. A magas szintű átláthatóság ellenére a bitcoin felhasználók megőrizhetik anonimitásukat.
V. Banki hozzáférés nélküliség
2 milliárd embernek nincs hozzáférése bankszámlához. Manapság azt gondolnánk, hogy ez már a múlté, de sajnos nem így van. A banki hozzáférés nélküli lét diszkriminatív. Így mindent készpénzben kell intézni, ráadásul a távoli helyeken még ez is nehezen megoldható. Ez az egyik oka annak, hogy olyan országokban, mint Kenya, az emberek az N-Pesa-t - egy telefonos fizetési rendszert - használják, mivel a készpénz nem áll széles körben rendelkezésre. Az M-Pesa jobb, mint a semmi, de nem hasonlítható össze egy bitcoin tárca birtoklásával. Ez utóbbival gyorsan, biztonságosan és olcsón lehet pénzt utalni, fizetni, küldeni, megtakarítani, kölcsönkérni és kölcsönadni.
Ez nagyszerű lehetőség számos fejlődő ország számára, melyek végre esélyt kapnak arra, hogy normálisan működjenek az általunk természetesnek tartott szolgáltatásokkal. A bitcoin révén bárki a saját bankjává válhat, és hozzáférhet a banki szolgáltatások által nyújtott összes lehetőséghez, a kapuőrök nélkül. A kripto ökoszisztéma által nyújtott pénzügyi lehetőségekhez mindössze egy 50 dolláros telefonra van szükség. Ez már most számos ember életét megváltoztatja olyan helyeken, mint Nigéria, Venezuela, El Salvador vagy India.
VI. Átutalások
Az átutalások piaca a közeljövőben eléri az 1 billió dollárt. Ennek mintegy 20%-a elvész a közvetítők és a közbenjárók által felszámított díjak és jutalékok miatt, és soha nem jut el a leginkább rászorulókhoz.
Ez a Bitcoin segítségével könnyen orvosolható. A peer-to-peer hálózaton a tranzakciók engedély nélküliek, azonnaliak és gyakorlatilag ingyenesek.
De nem csak a díjakról van szó, a Western Unionnal és hasonló közvetítőkkel való ügyintézés mindkét végén lassú, bürokratikus és nehézkes. Ugyanez a tranzakció egyik tárcától a másikig zökkenőmentes, mihelyt a rendszer megfelelően be van állítva és működőképes.
VII. Energiatárolás
A közhiedelemmel ellentétben a Bitcoin számos, az energiafelhasználással kapcsolatos környezeti problémát megoldhat.
Az energiát nem lehet könnyen tárolni, így nagy része elkerülhetetlenül elpazarolódik az erőművekben. Ennek egyik megoldása az lehetne, ha a Bitcoin bányászata a csúcsidőszakokon kívül történne, majd az így bányászott érmék egy részével fizetnénk az áramért, amikor az drágul. Ezzel nemcsak a pazarlás kerülhető el, hanem a Bitcoin valójában egy óriási akkumulátorként is funkcionál.
A Bitcoint sokat kritizálják intenzív energiafogyasztása miatt, de valójában sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a bankok, a hitelkártyák, a fizetési rendszerek vagy az aranybányászat. Emellett, mivel a bányászoknak olcsó energiára van szükségük, és a nap-, szél- és vízenergia a legolcsóbb források közé tartozik, a Bitcoin hatékonyan támogatja a megújuló energiaforrások használatát, ami az árakat egyre lejjebb nyomja.